Bár egyedi külföldi részvények elemzésével jelenleg nem foglalkozunk rendszeresen, azért érdemes néha kiemelni egy-egy érdekesebb példát. Az egyik aktuális jelölt erre a célra a BP.
Gondolom mindenki hallott a Mexikói-öbölben történt fúrótorony balesetről, hiszen a híradók szinte naponta közölnek róla hírt. Sokszor mutatnak megdöbbentő felvételeket, amelyeken látszik, hogy micsoda természeti és gazdasági kárt tud okozni a tengerbe ömlő olaj.
Tőzsdei szempontból érdemes egy pillantást vetni a BP árfolyamára. Ez a grafikon havi bontású, vagyis egy gyertya egy hónap alatt bekövetkezett árfolyammozgást jelenít meg.
Ragyogóan látszik, hogy az elmúlt közel három hónap alatt a részvény értéke nagyjából a felére esett. Jól látszik, hogy milyen pánikszerű eladási hullám söpört vagy még söpör végig. Az anyagi károk mértékéről nehéz megbízható becslést készíteni és azt is nehéz megbecsülni, hogy mekkora követelést nyújtanak be a BP felé, de az jól látszódik, hogy ez az esemény valószínűleg jónéhány évre meghatározza a vállalat pályáját.
Ha valaki rövid távon kereskedik részvényekkel, annak egy ilyen mozgás remek lehetőséget nyújt. Aki viszont hosszabb távon kötelezi el magát egy-egy részvény mellett és a portfoliója nincs kellőképpen diverzifikálva, úgy jelentős veszteséget könyvelhet el és nem túl bíztató a jövőkép sem. Ez az eset rávilágít arra, hogy mit is jelent a modern portfolióelméletben a nem szisztematikus kockázat. Ez az egyedi céggel kapcsolatos kockázat, amelyet megfelelő diverzifikációval ki tudunk küszöbölni. Mit jelent a megfelelő diverzifikáció?
Azt, hogy olyan portfoliót állítunk össze, melyben az egyedi, cégspecifikus (nem szisztematikus) kockázatot hatékonyan le tudjuk redukálni. Ez a téma külön is megér egy blogbejegyzést, úgyhogy erről egyelőre csak ennyit.
A tanúlság mindesetre az, hogy még a legnagyobb cégek is tudnak hatalmasat zakózni igen rövid idő alatt. Ezt nem árt újból és újból megjegyezni.
http://www.quantumresearch.hu/blog/bp-a-szivargo-reszveny
